XOPQBNMKK
Hőszivattyús fűtési rendszerek
Tartalomjegyzék
Mi is az a hőszivattyú?
Milyen hőszivattyúk léteznek?
Mire használható a hőszivattyú?
Hol célszerű a víz-víz hőszivattyú használata?
Mikor célszerű levegő-víz hőszivattyút használni?
Milyen hatásfokkal működik a hőszivattyú?
Megtérül a hőszivattyús fűtési rendszer használata?
Néhány példa víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére
Néhány példa víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére

A víz-víz hőszivattyús rendszerek között a hőforrás oldalt tekintve léteznek nyitott és zárt hurkú rendszerek. A zárt hurkú rendszerekről beszélve tudni kell, hogy a zárt hurok a hőgyűjtő kör, - ebben állandóan ugyanaz a folyadék kering (telepítési helytől függően lehet tiszta víz vagy fagyállóval kevert víz), a vízkő kicsapódásának veszélye nem áll fenn (olyan kis mennyiségű és csak egyszeri a csővezetékbe a vízkőbevitel) - ezt helyezzük el olyan helyen hogy lehetőség legyen a hőgyűjtésre.

A zárt hőgyűjtő kör elhelyezésére több lehetőség kínálkozik:

hőszivattyú

Függőleges földszondák elhelyezése fúrt lyukakban. A lyukak 50-150m mélyek, a földszondák elhelyezése után vissza vannak temetve. Ott alkalmazható, ahol ennél mélyebben van a talajvíz. Ott érdemes alkalmazni, ahol már parkosítással kialakított terep van, és kevés hely áll rendelkezésre. A fúrt lyukak darabszáma a hőigénytől függ.

 

hőszivattyú

Vízszintes földszondák elhelyezése ásott árkokban. Az árkok mérete és a belefektetett csövek hossza és átmérője a hőigénytől függ. A csöveket mindenképpen 1,2m alá kell lefektetni, ideális mélység a 2m. Kivitelezése olcsóbb a függőleges földszondás elrendezésnél. Ott célszerű alkalmazni, ahol nagy földterület áll rendelkezésre (még parkosítás előtt, vagy mezőgazdasági művelésű terület).

 

hőszivattyú

Ha a telepítési helyhez közel nagy felületű vagy vízhozamú élővíz található (tó vagy folyó), abban is elhelyezhetünk egy hőgyűjtő kört. Mivel a víz hővezetése sokkal jobb, mint a talajé, sokkal kisebb méretű csővezetékkel megvalósítható ugyanolyan mennyiségű hő kinyerése, mint az előző két módszernél. A zárt rendszerű hőgyűjtő körök közül ennek a telepítése a legolcsóbb, de víztől csak korlátozott távolságon belül használható. Alkalmas viszont például hajók, hajókabinok vagy vízpartra telepített épületek fűtésére.

A nyitott rendszereknél folyamatos víz oda- és elvezetés szükséges. Ez történhet például folyóból vagy kútból. Ha kútból nyerjük a vizet, szükség van egy második kútra is az elsőtől minimum 10m távolságra, amelybe a hidegebb vizet vezetjük vissza. A két kútnak ugyanahhoz a vízgyűjtő réteghez kell kapcsolódnia! Mire a víz visszaáramlik az első kúthoz, ahonnan azt kiszivattyúztuk, a talajhőtől visszamelegszik. Ha a kútvíz vasat, vagy más szennyező anyagot tartalmaz, akkor az lerakódhat a hőcserélőben, ami rontaná a hőszivattyú hatásfokát illetve későbbi karbantartási igényt vonna maga után. Ezért nyitott rendszer megvalósításakor egy köztes hőcserélő beiktatása javasolt. Ennek esetleges cseréje lényegesen kisebb költségű, mint a hőszivattyúba beépített speciális hőcserélő javítása. Ez a köztes hőcserélő lehetővé teszi nyári passzív hűtés megvalósítását is. Ekkor lényegében a kútvízzel hűtjük a fűtőkört, amivel 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás hőmérsékletét minimális költséggel, hiszen csak a keringető szivattyúk működnek. A fenti lehetőségek közül ez a változat tűnik a legegyszerűbben megvalósíthatónak Magyarország sík vidékein sűrűn lakott területeken.

A hőszivattyús fűtést természetesen kombinálhatjuk egyéb környezetkímélő energiaforrás (napenergia, szélenergia) felhasználásával is.