A víz-víz hőszivattyú hatásfoka általában 400-500% körül van. Ez azt jelenti, hogy az általunk közüzemi számlán kifizetett energia mennyiségéhez képest 4-5-szörös a kapott hőenergia mennyisége. (A környezetből elvont hőmennyiségért nem kell fizetnünk!)

A levegő-víz hőszivattyú hatásfoka ettől elmarad. Ezt könnyen beláthatjuk, ha meggondoljuk, hogy a legnagyobb hőmennyiségre éppen akkor van szükségünk, amikor odakint a leghidegebb van. A víz-víz hőszivattyú esetén télen egyenletes hőmérsékletű vízből nyerjük a hőt, tehát ha kint hidegebb van, akkor is ugyanolyan hőmérsékletű vízből kell több hőenergiát kinyernünk. Ez gyakoribb hőkinyerő ciklusokat eredményez. De a hőszondákat úgy kell méretezni, hogy a leghidegebb időben is legyen ideje visszamelegedni a külső körben keringetett folyadéknak. Ellenben a levegő-víz hőszivattyúnál minél hidegebb van, annál hidegebb levegőből kellene előállítanunk egyre több hőmennyiséget. Egyre nehezebb dolga van a hőszivattyúnak, egyre kisebb hatásfokkal tud működni. Egy levegő-víz hőszivattyú, amelyik +5°C  külső hőmérséklet mellett 2.5kW elektromos teljesítményből 10kW fűtőteljesítményt képes előállítani, -15°C-on már csak 5kW fűtőteljesítményre képes, miközben változatlanul 2.5kW elektromos teljesítményt igényel. Ha ebben az időszakban nagyobb az épület hőigénye 5kw-nál, akkor azt más módon (pl.. a beépített kisegítő elektromos fűtéssel) pótolni kell. Viszont tavasszal és ősszel megfelelő egy adott épület kifűtésére, nyáron pedig nagy melegben ellátja a klímaberendezés funkcióját melegvíz előállítással együtt. Tehát egy ilyen berendezés telepítésével jelentősen csökkenthetjük a fűtésszámlát, megspórolhatjuk a klíma beruházási költségeit és még a melegvízszámlánk is csökkenni fog. Kiegészítő fűtésről csak télen, -5°C külső hőmérséklet alatt kell gondoskodni.