XOPQBNMKK
Hőszivattyús fűtési rendszerek
Tartalomjegyzék
Mi is az a hőszivattyú?
Milyen hőszivattyúk léteznek?
Mire használható a hőszivattyú?
Hol célszerű a víz-víz hőszivattyú használata?
Mikor célszerű levegő-víz hőszivattyút használni?
Milyen hatásfokkal működik a hőszivattyú?
Megtérül a hőszivattyús fűtési rendszer használata?
Néhány példa víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére

Milyen hőszivattyúk léteznek?

A hőforrás és a hőátadás közege szerint beszélhetünk levegő-levegő, levegő-víz, víz-levegő, víz-víz hőszivattyúkról.

A levegő-levegő hőszivattyúnál (ilyenek például a légkondicionáló berendezések) a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés). Ennek a rendszernek a hátránya, hogy működési hőmérséklet tartománya korlátozott, minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál rosszabb hatásfokú a működés.

A levegő-víz hőszivattyúnál szintén a külső hűvösebb levegőből vonjuk el a hőmennyiséget és azt egy melegvízzel működő belső fűtési rendszernek adjuk át. Ennek a rendszernek is hátránya, hogy működési hőmérséklet tartománya korlátozott, minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál rosszabb hatásfokú a működés.

A víz-levegő hőszivattyúknál a hőforrás valamilyen folyadék-áramoltatású hőcserélő (méretezni kell!), mellyel a külső környezetből (talajból - ezt nevezzük geotermikus hőhasznosításnak - vagy nagy tömegű vízből, pl. kútból vagy tóból) vonjuk el a hőt és azt a belső levegőnek adjuk át (légfűtés).

A víz-víz hőszivattyúknál külső nagy tömegű vízből (például - hőcserélőn keresztül - kútból) vonjuk el a hőenergiát és azt a belső csővezetékben keringő folyadéknak adjuk át (falfűtés, padlófűtés, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtésben keringő folyadéknak).

A fenti fajták közül magyarországi időjárási viszonyok mellett a víz-víz hőszivattyúk működtethetők a leghatékonyabban és legkomfortosabban. (A légfűtés például hálószobában éjszaka nem feltétlenül előnyös!)